[FOG]HÍJ - [IN]FILL

Philippe Rizotti

Beepitve — Sat, 22 May 2010 17:23:12 +0000

Az utolsó előadó a francia EXYZT csoport volt. Üres vagy hasznosításra váró területeket – legyen az egy foghíj vagy a velencei Biennále francia pavilonja – építenek be ideiglenesen, nagyrészt állványzatokkal, olcsó anyagokkal, és minél intenzívebb társadalmi életet kívánnak ezeken a helyeken teremteni. Példáik nagyszerűen mutatják, hogy sokszor nem a végleges építmények tudnak egy helyen közösséget, városi életet formálni. Legutóbbi Buenos Aires-i munkájuk egy elhagyatott magasház elfoglalását és közösségi átalakítását tűzte ki céljául.

Somogyi Hajnalka

Beepitve — Sat, 22 May 2010 17:21:10 +0000

A Ludwig Múzeum kurátora Michael Rakowitz amerikai művész Budapesten folytatott tervéről beszélt, amelyben maga is részt vett. A művész „The visionaries” című munkája pár hónapon át tartott a városban, ez alatt saját maga által készített mobil rajz-állványával járta a várost, és járókelők bevonásával próbáltak vizionárius elképzeléseket megörökíteni egyes budapesti foghíjak jövőjéről. Az aktuális városfejlesztést jelképező „meteor-kráter” és a két távoli foghíjat összekötő égi üvegfolyosó-kilátó ennek a munkának az emblematikus eredményei.

Alföldi György

Beepitve — Sat, 22 May 2010 17:19:47 +0000

A Rév8 képviseletében bemutatta a külső józsefvárosi Magdolna negyed problematikus helyzetét, amelynek szociális és építészeti megnyilvánulásai összefüggenek. A városfejlesztő társasággal sikerült elérniük, hogy egy rendkívül szűk udvarral rendelkező rossz állapotú lakóház rehabilitációja során legalább 10 évre üresen hagyhassák a mellette lévő telket is, ezzel biztosítva egyrészt a megfelelő benapozást, másrészt egy új sportpályát, amellyel hasznosabb elfoglaltságot adhatnak a helyi fiatalságnak.

Christophe Ouhayoun & Nicolas Ziese

Beepitve — Sat, 22 May 2010 17:18:20 +0000

A fiatal KOZ iroda faburkolatú majd faszerkezetű beépítéseivel tűnt ki, a párizsi városszövet kőhomlokzatoktól dominált képébe így vittek frissességet. A város külső részén a folyóhoz közeli ifjúsági központjukra már csak a zsaluzat vállalt fa erezete vitte tovább e jellegzetességüket, amúgy színes üvegfelületek játéka teszi élővé a modern épületet, amely felületeken a klasszikus építészet környékbeli képviselői tükröződnek. Belvárosi terveiknél nekik is meggyűlt a műemlékvédelemmel a bajuk, mert foghíjat kitöltő homlokzatuk átfordult tetősíkba, így nem lehetett konkrétan eldönteni, hogy most homlokzatot vagy tetőt látunk. A bürokratikus párizsi szabályozás komplexitásából játékos hozzáállásukkal képesek előnyös helyzeteket is kihozni, és mint kifejtették, nem is értik, miért szoronganak a magyar építészek ennyire a környező épületek architektúrájától, miért is foglalkoznak az illeszkedés kérdésével ennyit.

Harald Schindele & Markus Hirschmüller

Beepitve — Sat, 22 May 2010 17:15:22 +0000

A HSH berlini építésziroda névadói. Az egyesítés után költöztek Berlinbe, ahol a város eredeti szövetét visszaállítani kívánó nagy építkezések között nekik is akadtak fontos munkáik, bár hozzáállásuk különbözött a hivatalos Stimann-féle irányvonaltól. A város különböző pontjain mutattak be munkákat, bővítéseket és foghíjbeépítéseket. Bővítéseiknél a korai ipari építészet vagy épp kelet-berlini építészet eredeti részleteit, akár az anyagok kopottságát is megtartva adtak hozzá mai szellemben részleteket, míg foghíjbeépítéseiknél a benapozottság és jó térhasználat volt az elsődleges szempont. Maguk keresnek beépíthető foghíjakat, ezekre már a tervezés alatt ideiglenes funkciókat helyeznek, hogy mielőbb használatba vehesse őket a város. Sokszor egészen szűk foghíjakat építenek be, kihívás számukra ez a fajta helykitöltés. A homlokzatokon a célszerűség, a belsőket visszaadó őszinteség és a funkciót erősítő játékosság érződik, tudatosan keresett környezeti illeszkedésről szó sincs.

Franz Sumntisch

Beepitve — Sat, 22 May 2010 17:12:59 +0000

A BKK-3 iroda alapítója a bécsi Sargfabrik és Miss Sargfabrik lakókommunákat mutatta be. A kilencvenes években készült két projektet egy formálódó lakóközösség participatív munkája hozta létre. Az építész maga is része volt a kommunának, ott lakik és dolgozik mind a mai napig. A lakóközösség megfogalmazta, milyen igényei vannak, így wellness részleg, bár, mosoda, gyerekmegőrző és könyvtár is került az épületegyüttesbe. Az első komplexum tapasztalatait már felhasználták a másodiknál, ezzel roppant sikeres beépítés jött létre. Eleve minden lakás egyedi, a közös szolgáltatások valódi közösséget formálnak. Az eredeti koporsógyár, valamint saroképület beépítését követő új épületeknek játékos racionalitása a homlokzatokon is őszintén jelenik meg, és ez az őszinteség, bár nem akar semmiben sem hasonulni a környezetéhez, mégis jól megfér a városszövetben. A narancssárga vakolt homlokzatok az együtess védjegyévé váltak.

Mezős Tamás

Beepitve — Sat, 22 May 2010 17:11:26 +0000

Az utóbbi hotel terveire is reagált előadásában, szerinte a hivatal megértette a terveket, de nem értett velük egyet. Az eklektikus Budapest szerinte akkora érték lesz pár évtizeden belül, mint egy középkori szövet. De ehhez nem kellene azt lerombolni, se elnyomni. Alázatot követelt az építészektől, és elrettentő képeken illusztrálta, mennyire elnyomhatja a kivagyi kortárs építészet akár a legnagyobb becsben tartott történeti emlékeket is, ha nem figyelünk az „etikettre”, amellyel ebben a környezetben viselkedni kellene. Sok budapesti és külföldi példán mutatta be, miként nem szabad viselkedni építészeinknek, de jó példa alig akadt, így a műemlékvédelem által is üdvözítő megoldásokról nem esett szó.

Szász László

Beepitve — Sat, 22 May 2010 17:10:01 +0000

A Stúdió 100 ügyvezetője szintén két hotel tervet mutatott be, melyeket meghatároz az iroda fiatal tervezőinek frissessége. A Nagymező utcában ők is megtartották a kétszintes sarokház homlokzatát, ám e fölé és mellé teljesen más, saját léptékét leplező homlokzati részek kerültek, amelyek szintén a maximális beépítést leplezik és humanizálják. A híressé vált Clark hotel tervpályázatán ez a csapat kapott egyedül díjat, ám a terv meg nem értése és a műemlékvédelem ellenállása miatt nem folytathatták a munkát, ma egy klasszikus lukarchitektúrával megfogalmazott kőhomlokzat kerül engedélyeztetésre.

Dévényi Tamás

Beepitve — Sat, 22 May 2010 17:08:01 +0000

Az általa tervezett magházat és egy folyamatban lévő hotel tervezési tapasztalatait mutatta be. A magház kortárs eszköztárral felelt a kerületi főépítész szigorú, illeszkedést erőltető feltételeire, így színvonalas, a városszövethez hozzátevő épület született, még ha a szociális program a parkolószám szigorú betartatása miatt nem is valósulhatott meg. Dévényiék a Katona József utcában álló egyemeletes sarokház helyére új hotelt terveznek, amelynél a befektető szigorúan lukarchitektúrát és maximális beépítést követelt. A terveken a homlokzat tagolása az eredeti épület folytatásaként értelmezhető, de a szobák ablakai teljesen más rendszerben lukasztják ki azt, így két kor és két követelmény vibráló együttélése fejeződik ki.

Kádár Bálint

Beepitve — Sat, 22 May 2010 17:06:18 +0000

Az esemény kurátora felvezető előadásában kiemelte, hogy az értékes történeti városszövetben csak ritkán adódik alkalom építésre, de a kevés foghíj beépítése pont ezért nagy lehetőség is arra, hogy a történeti építészethez minőségében méltó építészet jelenjen meg. Budapest építésének történetét elemezve rámutatott, hogy a városban az illeszkedés sosem volt szempont, újabb korok új építészete mindig saját jogán próbált érvényesülni, így lett Budapest vibráló, élő város, sokkal érdekesebb és értékesebb, mintha csak egy korszak lenyomata lenne. A világháborús foghíjak beépítése folyamatosan zajlott, de az utóbbi évtizedekben a város értékeinek féltése oda vezetett, hogy az építészek elkezdtek félni az eklektikus környezettől. Sok épületben így az egyetlen építészeti gondolt a környezet másolása volt, ami rossz minőségű beépítésekhez vezetett, de szerencsére vannak mindig jó építészek, akik megpróbáltak szembe menni a műemlékvédelem által is gerjesztett városféltés/-félés trendjének, és értékeket létrehozni.